x
Sakk - játssz és tanulj

Chess.com

INGYENES - a Google Play-en

INGYENES - a Win Phone Store-ban

MEGNÉZ
Tanulj meg sakkozni

Hogyan sakkozzunk: szabályok és alapok

Sosem késő megtanulni sakkozni - ez a világ legnépszerűbb játéka! A szabályok egyszerűek:

1. lépés: A tábla felállítása

A játszma kezdetén a sakktáblát úgy kell elhelyezni, hogy mindkét játékosnak a jobb kezéhez essen a fehér (vagy világos) színű sarokmező. A sakkbábokat kezdéskor mindig ugyanúgy kell elhelyezni. A második sorban a gyalogokat kell elhelyezni. Az első sorban a bástyák kerülnek a sarokmezőkre, mellettük a huszárok állnak, azok szomszédjai a futók, majd a vezér érkezik saját színével megegyező mezőn (fehér vezér fehér, fekete vezér fekete mezőre kerül), végül a király kapja a megmaradt helyet.

Hogyan állítsuk fel a sakktáblát?

2. lépés: A bábok menetmódja

Mind a 6 figura eltérően mozog. A bábuk nem léphetnek keresztül egymáson (csak a huszár ugorhat át más figurát), és nem léphetnek egy saját figura által már birtokolt mezőre. Léphetnek viszont az ellenfél egy figurájának négyzetére, egyúttal leütve azt. A bábukkal általában olyan helyekre igyekszünk lépni, ahonnan leüthetik az ellenfél egy bábuját (az ellenfél figurájának mezőjére lépve levesszük a tábláról), a saját bábuinkat védik, vagy fontos mezőket ellenőriznek.

A király menetmódja

A király a legfontosabb bábu, mégis a leggyengébbek egyike. Egyetlen mezőt léphet bármelyik irányba - fel, le, oldalra vagy átlósan. A király sohasem léphet sakkba (olyan helyre, ahol leüthetik). Ha egy figura támadja a királyt, azt "sakk"-nak nevezzük.

A király menetmódja

A vezér menetmódja

A vezér a legerősebb bábu. Bármelyik irányba tetszőleges számút léphet - előre, hátra, oldalra vagy átlósan -, amíg nem ütközik saját figurába. A többi bábuhoz hasonlóan ütéskor az elfoglalt mezőn meg kell állnia. Figyeld meg, ahogyan a világos vezér leüti a sötét vezért, mely után a sötét király lépni kényszerül!

A vezér menetmódja

A bástya menetmódja

A bástya annyi mezőt tesz meg amennyit csak akar, de kizárólag előre, hátra és oldalirányban. A bástyák akkor a legerősebbek, ha egymást védve együttműködnek!

A bástya menetmódja

A futó menetmódja

A futóval annyi mezőt léphetsz, amennyit szeretnél, de csak átlósan. Egy futó csak a világos vagy sötét kezdőmezőjével azonos színű mezőkön mozoghat. A futók párban igazán erősek, mivel így fedezik egymás gyengeségeit.

A futó menetmódja

A huszár menetmódja

A huszárok eléggé eltérően mozognak a többi bábtól. Két mezőt haladnak az egyik irányban, majd 90 fokban fordulva megtesznek még egyet, lényegében egy L betűt formázva. A huszár az egyetlen figura, amely átléphet egy másik bábon.

A huszár menetmódja

A gyalog menetmódja

A gyalogok abban különlegesek, hogy másként lépnek, mint ahogy ütnek: előre lépnek, de átlósan ütnek. A gyalog egyszerre egy mezőt léphet, kivéve a kezdő pozícióból, ahol egy lépésből két mezőt is megtehet. A gyalogok csak egy mezőnyire képesek ütni, azt is csak átlósan előre. Hátrafelé sem mozogni sem ütni nem tudnak. Ha egy másik báb pontosan a gyalog előtt helyezkedik el, azt sem kikerülni sem leütni nem képes.

A gyalog menetmódja

3. lépés: Különleges szabályok

A sakkban létezik néhány különleges szabály, amelyek először kissé furcsának tűnhetnek. Azért vannak, hogy szórakoztatóbbá és érdekesebbé tegyék a játékot.

A gyalogátváltozás

A gyalogok másik különleges képessége, hogy ha egyszer elérik a sakktábla túlsó oldalát, azaz az ellenfél alapsorát, akkor egy tetszőleges bábuvá léphetnek elő (ezt hívják átváltozásnak). Gyakori tévedés, hogy csak a már leütött bábuk vehetők vissza! Ez NEM igaz! Az esetek többségében a gyalogból vezér lesz. Ez a szabály csak a gyalogokra érvényes!

A gyalogátváltozás

A menet közbeni ütés (en passant)

A legutolsó, gyalogokra vonatkozó szabály az "en passant". A francia kifejezés jelentése: "menet közben". Ha egy gyalog az alapállásból első lépése gyanánt egyszerre két mezőnyit mozdul és ezzel az ellenfél egy gyalogja mellé érkezik (magyarán átugorja azt a mezőt, ahol az leüthetné), akkor lehetőség van "menet közben" is leütni. Ezt azonban csak a közvetlen következő lépésben lehet megtenni, később már nem! Kattintsd végig az alábbi példát, hogy jobban megértsd ezt a különös, de fontos szabályt!

A menet közbeni ütés (en passant)

A sáncolás

Egy másik különleges lépés: a sáncolás. Ez a lépés egyszerre tesz lehetővé két fontos dolgot: a királyod (remélhetőleg) biztonságos helyre kerül és a bástyád is kimozdul a sarokból, így könnyebben játékba hozatóvá válik. Sáncoláskor a király egyszerre két mezőt lép oldalra, és a bástya a király másik oldalára kerül. (Lásd az alábbi példát.) A sáncolásnak azonban vannak feltételei is:

  • a király első lépése kell legyen
  • a bástya első lépése kell legyen
  • a király és a bástya között nem állhat sem saját sem ellentétes színű figura
  • a király nem lehet sakkban a kiindulási mezőn, azon a mezőn, amelyiken átlépett és azon a mezőn sem, ahova a sáncolás befejezésével megérkezik.

Könnyen észrevehető, hogy az egyik irányba sáncolva a király közelebb kerül a tábla széléhez. Ezt hívjuk rövid sáncnak, ez történik a királyszárnyon. A másik oldal esetében hosszú sáncról beszélünk, ami a vezérszárnyon történik. Az iránytól függetlenül a király két mezőt lép oldalra.

A sáncolás

4. lépés: A kezdés joga

Mindig a világos figurákat vezető játékos kezd. Általában pénzfeldobással vagy a másik játékos kezében elrejtett gyalog színének kitalálásával döntik el, hogy ki legyen a világossal. Ezután a felek felváltva tesznek meg egy-egy lépést a játszma végéig. Az első lépés egy hajszálnyi előnyt is jelent: a világos játékos hamarabb támadhat.

5. lépés: A játszma vége

Egy sakkjátszma kétféleképpen érhet véget: mattal, vagy döntetlennel.

Hogyan kell mattot adni?

A játék célja az ellenfél királyának mattolása. Mattról beszélünk, amikor a király sakkban áll, és abból nem tud kikerülni. A sakk hárítására csak három módszer létezik: ellépés (a sáncolás ilyenkor nem engedélyezett!), közbehúzás vagy a támadó báb ütése. Ha egyik sem lehetséges, akkor vége a játéknak. Ilyenkor a királyt nem szokás leütni, egyszerűen csak befejeződik a játszma.

Hogyan kell mattot adni?

Hogyan lehet döntetlent elérni?

Előfordul, hogy a játszmák végén nincs győztes, az eredmény döntetlen. Összesen 5 oka lehet a döntetlen eredménynek:

  • Pattnak nevezzük azt az állást, amelyben a lépésen lévő játékos királya nem áll sakkban és egyetlen bábjával sem tud szabályos lépést tenni
  • A játékosok közös megegyezésével
  • Amikor nincs elegendő báb a matt kikényszerítésére (például király és futó a király ellen)
  • Döntetlen igénylésével, amennyiben ugyanaz az állás háromszor ismétlődik (nem feltétlen egymás után)
  • Amennyiben ötven egymást követő lépés során nem történik ütés vagy gyalog lépés

6. lépés: Alapvető stratégiák

Négy egyszerű dolgot kell tudnia minden sakkjátékosnak:

Védd a királyodat!

Vidd a királyodat a tábla sarkába, ahol általában nagyobb biztonságban van! Ne hagyd ki a sáncolást! Érdemes elsáncolni, amint lehet. Emlékezz: nem számít, hogy milyen közel vagy az ellenfél mattolásához, ha te királyod hamarabb kap mattot!

Vigyázz a bábuidra!

Ne veszítsd el óvatlanul a figuráidat! Minden figura értékes, nem lehet mattot adni bábuk nélkül! Létezik egy egyszerű rendszer, amely alapján a legtöbb játékos számon tartja a bábuk relatív értékét. Mennyit érnek a bábuk?

  • A gyalog értéke: 1
  • A huszár értéke: 3
  • A futó értéke: 3
  • A bástya értéke: 5
  • A vezér értéke: 9
  • A király értékével nem számolunk.

A játszma végén ezek a számok már semmit sem jelentenek - ez a rendszer a játék alatt segít a döntések meghozatalában. Segít eldönteni, mikor érdemes ütni, cserélni vagy más lépést tenni.

Tanuld meg az alapvető stratégiákat!

Urald a tábla közepét!

Az a legelőnyösebb, ha a te tisztjeid és gyalogjaid uralják a sakktábla közepét. Ha ezt megteszed, akkor sokkal több helyed lesz mozgatni a figuráidat, ellenfeled pedig egyre nehezebben talál majd megfelelő mezőt a figurái számára. A fenti példán világos remek, sötét viszont borzalmas lépéseket tesz arra, hogy uralma alá hajtsa a tábla közepét.

Használd az összes figurádat!

A fenti példában a világos minden tisztjét játékba hozta! A tisztjeid haszontalanok, amikor az alapvonaladon ülnek. Fejleszd őket, hogy több hasznuk legyen, amikor az ellenfél királyát támadod! Egy komoly ellenfél ellen nem elég egy-két tiszttel támadni.

7. lépés: Játssz minél többet!

A fejlődés legfontosabb feltétele, hogy játssz minél többet! Nem számít, hogy otthon játszol-e a barátaiddal, vagy inkább online sakkozol - rengeteg tapasztalat szükséges a javuláshoz! Manapság már egyszerű online is sakkozni! Kattints ide és ismerd meg az ideális oldalt!

Sakkváltozatok

While most people play standard chess rules, some people like to play chess with changes to the rules. These are called "chess variants". Each variant has its own rules.

Fischer random sakk

A Sakk960 (avagy Fischer sakk) a normál sakk szabályai szerint zajlik, azzal a kivétellel, hogy a kezdőállásnál, az alapsoron lévő figurák véletlenszerűen vannak elhelyezve, a lehetséges 960 variáció egyike szerint. A sáncolás a szokásos módon történik: a király és a bástya a megszokott mezőkre érkeznek (g1 és f1 ill. c1 és d1). A 960-as sakk csupán megkerüli a betanult megnyitáselméletet.

Sakkozás - versenyszabályok szerint

A legtöbb verseny hasonló szabályok szerint zajlik. Ezek a szabályok nem feltétlenül vonatkoznak az otthoni vagy online játékra, de a betartásuk csak hasznodra válhat!

  • Érintett bábu - Ha egy játékos megérinti valamelyik bábuját, akkor kötelező azzal lépnie, feltéve, hogy tehető szabályos lépés. Ha egy játékos az ellenfelének bábuját érinti, akkor azt ütni köteles. Ha az érintés célja a báb megigazítása, szándékát először jeleznie kell, rendszerint az "igazítok" szó kimondásával.
  • Sakkórák - A sakkversenyek többségében olyan órát használnak, amely a játszma egészét és nem az egyes lépésekre fordítható időt méri. Mindkét játékos ugyanannyi idővel rendelkezik, és saját maga dönti el, hogy ezt az időt mire használja fel. Amint a játékos megtette a lépését, "leüti" az sakkórát és ezzel egyidejűleg elindítja az ellenfél idejét. Ha valamelyik játékos kifogy az időből, akkor az ellenfele igényelheti a győzelmet (kivéve, ha az ellenfelének már nincs a mattadáshoz elegendő bábuja. Ilyen esetben a végeredmény döntetlen).

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

Hogyan lehet fejlődni?

A szabályok és az alapvető stratégiák ismerete még csak a kezdet - a sakkban annyi tanulnivaló van, hogy arra egy élet sem elég! Ahhoz, hogy fejlődni tudj, a következő három dolgot kell tenned:

  1. Sakkozz minél többet - folytasd a játékot! Játssz, amennyit csak lehet! Minden játszmából tanulhatsz, akár nyersz, akár veszítesz.
  2. Tanulj online leckékkel - ha gyorsan szeretnél fejlődni, akkor az online leckék a segítségedre lesznek! Az online sakk leckéket megtalálod itt.
  3. Élvezd a játékot - ne kámpicsorodj el, ha kezdetben nem nyered sorban a játszmákat. Mindenki szokott veszíteni, még a világbajnokok is. Amíg örömöd leled a játékban és a vesztes partikból is tanulsz, addig garantált élmény lesz számodra a sakk!

Mi a legjobb kezdőlépés?

Bár a sakkban nincs egységesen elfogadott legjobb kezdőlépés, fontos, hogy a centrummezők birtoklására törekedjünk. Ez a legtöbb esetben a középső gyalogok egyikének gyors fejlesztését jelenti, azaz 1. d4 vagy 1. e4. Néhány sakkozó a 1. c4 vagy 1. Hf3 kezdést részesíti előnyben. Más lépés már kevésbé jó. Bobby Fischer úgy tartotta, hogy a király előtti gyalog tolása (1. e4) a legerősebb nyitás.

Melyik oldal kezdi a játékot?

Mindig a világos figurákat vezető játékos kezd.

A gyalog léphet hátra is?

A gyalogok nem léphetnek hátrafelé. Ugyanakkor ha egy gyalog eléri az ellenfél alapsorát, akkor átváltozik egy tetszőleges figurává (például vezérré). Ezután már a felvett bábu menetmódja szerint lép.

A sakkban lehet egyszerre több bábuval is lépni?

Minden lépéskor csak egyetlen bábu változtat helyet - egy kivétellel! Sáncoláskor a király és a bástya is mozdul egyetlen lépésben!

Melyik a legfontosabb bábu?

A király a legfontosabb figura. Ha elveszíted a királyodat, elveszíted a játszmát. A legerősebb figura viszont a vezér.

Mikor találták fel a sakkjátékot?

A sakkjáték eredete nem teljesen tisztázott, habár a legtöbben úgy tartják, közel kétezer évvel ezelőtt, Indiában alakult ki sakk-szerű játékokból. A ma ismert formát a 15. századtól eredeteztetjük, ekkor vált népszerűvé Európában.

Mi a cél a sakkban?

A sakk egy játék, amelyet két játékos, egy 64 darab, váltakozó színű mezőből álló tábla ellentétes oldalain elhelyezkedve játszik. Egy-egy játékosnak 16 bábja van: 1 király, 1 vezér, 2 bástya, 2 futó, 2 huszár és 8 gyalog. A játék célja az ellenfél királyának mattolása. Mattról beszélünk, amikor a király olyan pozícióban áll, ahol támadják (sakkban van), és a támadásból nincs menekvése.

Készen állsz? Regisztrálj ingyen a Chess.com oldalra és kezdődhet a játék!

Kezdj sakkozni!

Kezdj sakkozni!

Bejelentkezve